qdb.hu: quote - #11015

#1 - tetra - 2009. június 19.: Szóvicc 2, nem jágeci de azért elég jó :D

#2 - PMester - 2009. június 20.: Legközelebb próbáld meg elérni a 100-1000GB/s átviteli sebességet! Dobd ki a gépet az ablakon!

#3 - kzk - 2009. június 20.: Ne legyél amatőr, elég a vinyót, és nagyobb kezdősebességet is tudsz neki adni így..

#4 - PMester - 2009. június 20.: Egy családi házból kidobva talán. Nade mondjuk a 8. emeletről már nem elhanyagolható a gyorsulás sem.

#5 - tetra - 2009. június 20.: Mester, mielőtt nyílvánvalóan beégsz, elárulom, hogy a gyorsulás NEM függ a tömegtől. Ráadásul a vinyó önmagában áramvonalasabb is és legfőképpen sűrűbb, mint egy egész számítógép.

#6 - PMester - 2009. június 20.: Tetra, köszönöm, hogy megvédesz a beégéstől.

#7 - tetra - 2009. június 20.: Szívesen, bármikor ;)

#8 - PMester - 2009. június 20.: Egyébként az elektronikán kívül sík hülye vagyok a fizikához, ha nekem azt mondod, hogy a gyorsulás a szín és a szag hányadosa, én elhiszem, de nem akarom elhinni, hogy a nehezebb dolgok nem érnek el nagyobb sebességet zuhanás közben, mint a könnyebbek. Valahogy nekem így lenne logikus, persze ezt csak a józan paraszti logika mondatja velem, az meg nem mindig elég. Talán nem kéne főiskolás fejjel ezen így értetlenkednem, de ez van :D

#9 - tetra - 2009. június 20.: Amúgy nem gáz, az embernek valóban ez az érzete, és az érzetei a valóságból jönnek többnyire, ez inkább a középiskolai fizikatanárod szégyene. Amikor felmentek a holdra, állítólag csináltak kísérlet, hogy elengedtek egy tollpihét meg egy darab vasat, és pont ugyanolyan gyorsan estek le.

A testekre ható gravitációs erő az arányos a tömeggel, a gyorsulás meg fordítva, így a tömeg ki is esik. Ami nem függ a tömegtől, abból viszont nem esik ki, ilyen a légellenállás például. Meg a felhajtóerő, ami levegőben mondhatni nincs.
A légellenállás meg már diffegyenletes téma, de egyszerűen megfogalmazva a levegővel ütköző felület és az elhagyó rész alakja (és az általa keltett örvények) határozza meg. Ezért mondtam, hogy sűrűség, mert minél nagyobb a tömeg/felület arány, annál hangsúlyosabb a gravitációs erő a légellenálláshoz képest. A vinyó és téglatest meg a számítógép is, így a forma kiesik a számításból, ergo igazam van :D

#10 - kzk - 2009. június 20.: Aztán ha már ránk jött a fizika, akkor azt ugye nem kell leképletelni, hogy egy vinyót nagyobb kezdősebességgel tudsz elkúrni, mint egy egész PC-t.
A sebesség meg egész tartalmas része a sávszélnek ;-)

#11 - PMester - 2009. június 20.: Jó, de abba nem köthetek bele, hogy egy egész gépet kidobni mégis viccesebb, mint a winyót.

#12 - tetra - 2009. június 20.: Főleg ha megy vele egy böhöm crt is, úgy az igazi :)

#13 - kzk - 2009. június 20.: Így van, ha nem megy a gép, akkor a billentyűzettel kell szétverni a monitort :-D

#14 - pitecske - 2009. június 20.: galilei volt az, aki a pisai ferde toronyból dobált ki különböző tömegű golyókat, és látta hogy egyszerre érnek földet.. vagyis a gyorsulás nem igazán függ a tömegtől.. azthiszem ez hetedikes anyag.:D

#15 - PMester - 2009. június 20.: #14 : Engem már 7.ben se izgatott :D

#16 - Talma - 2009. június 20.: "Never underestimate the bandwidth of a truck full of tapes hurling down the highway" - Andrew S. Tanenbaum

#17 - xezs - 2009. június 21.: szerintem a kvót szereplője ugorjon ki az ablakon, az lesz a leggyorsabb adatátvitel amit ember valaha létrehozott. vagy ne írjon szar kvótokat, akkor eltekintek a leugrástól.

amúgy a kommentekben kialakult témához hhozzászólva: tetrának igaza van, a gyorsulás független a tömegtől. viszont az eléggé nonszensz szerintem, hogy Galilei golyókat dobált és azok földetérési idejéből vont le következtetéseket. egyrészt, szerintem abból a magasságból nem lehet szignifikáns különbséget megfigyelni, másrészt gecijó szeme kell hogy legyen ahhoz, hogy megnézze melyik esik le hamarabb. bár gondolom hogy segédeket alkalmazott, de akkor is, ez a fajta "mérés" nélkülöz mindenféle objektivitást.

arról már nem is beszélek, hogy a szél elméletileg nem hat ugyanúgy a két testre, hiába vannak egymáshoz viszonylag közel.

#18 - Vegita - 2009. június 21.: #17 a szel a kivetel

Am probaljatok ki diakigazolvannyal meg egy konnyvel a szobatokban.teny h a konyv nagyobb nyomast idez elo a foldon es hangosabb lesz, de ugyanaz lesz a sebesseg.

#19 - xezs - 2009. június 21.: Vegita: ez hülyeség, mert a könyvnek nagyobb a légellenállása. Amit írsz, akkor lenne igaz, ha légüres térben történne, vagy a könyvet valamilyen módon diákigazolvány méretűre alakítanánk, természetesen az eredeti súly megtartásával. Ettől függetlenül még mindig tartom a véleményem, hogy ezt szemmel nem lehet normálisan megfigyelni, pláne nem ilyen kis esési idő alatt.

#20 - tetra - 2009. június 21.: Na most ha a könyvet összesűrítenénk diákigazolványméretűre, akkor az esne le gyorsabban.

#21 - xezs - 2009. június 21.: tetra: ??? pont egyetértettünk abban, hogy a sebesség független a tömegtől, akkor most miért írsz ilyet? pont hogy az általam vázolt esetben esnének le egyszerre.

#22 - tetra - 2009. június 21.: Dehát a tömege nem is változna a sűrítéstől...
én fentebb kifejtettem részletesen elnagyolt modellben, hogy mi miért esik úgy, ahogy. Még egy kicsit kifejtem: a gyorsulás az F/m. Az F az erő, itt két dolgot kell figyelembe venni, a gravitációs erőt (ami m*konstans) és a légellenállást, ami mindig visszafele mutat. Az arányuk határozza meg, hogy hogy mennyire tömegfüggetlenül gyorsul a dolog (mivel a gravitációsból kiesik az m), azaz minél nagyobb tömeget raksz bele egy adott alakzatba, annál inkább legyőzi a légellenállást => gyorsabban esik.

#23 - xezs - 2009. június 21.: Nem. Ha van 2 alakzatod, ami méreteit és formáját tekintve teljes mértékben megegyezik, akkor a légellenállásuk is ugyanannyi, tehát a továbbiakban nem kell számolni ezzel. Mivel a gyorsulás tömegfüggetlen, emiatt teljesen mindegy, hogy az egyik anyag sűrűbb mint a másik (ezáltal nagyobb tömegű). Tehát ha sűríted a könyvet, a légellenállása ugyanannyi lesz mint a diákigazolványnak, a tömege meg teljesen mindegy, hogy mennyi.

Amit te mondasz az úgy igaz, hogy minél kisebb egy alakzat, annál jobban legyőzi a légellenállást, de ez ismételten teljesen független annak tömegétől.

#24 - tetra - 2009. június 21.: Namégegyszer.
Erő1 = légellenállás_1 + gravitáció_1
Erő2 = légellenállás_2 + gravitáció_2
Ezt az egészet kell leosztani az m-el. Azaz nem ejtheted ki a légellenállást, mert
gyorsulás = légellenállás/m + gravitáció/m
Nem ugyanakkora gyorsulásnyi légellenállás hat rájuk, függ a tömegtől.

#25 - tetra - 2009. június 21.: Amúgy ha így szembemegy a világképeddel, gondold el: nagyobb, ugyanolyan tömegű alakzat lassabban esik, mert légellenállás. Akkor az ugyanakkora, kisebb tömegű is lassabban fog esni, nem?

#26 - Mc_Fly - 2009. június 21.: Az elszomorító az, hogy még az sem igaz, hogy a légellenállás az atomok szintjén azonos két tárgyra sem ugyanaz. Lehet, hogy már nem lehet mérni a különbséget, de elvileg nem ugyanaz, mert gyakorlatilag egy kaotikus rendszer a két zuhanó test, egyik kicsit elkezd forogni pl a levegő Brown-mozgása miatt, máris más szögben éri a légellenállás, stb.. de a középiskolában tanult modell szerint valóban két azonos tömegeloszlású, azonos formájú test ugyanakkor ér földet.

#27 - xezs - 2009. június 21.: tetra, tőlem higgy amit akarsz, nem célom meggyőzni téged.

#28 - tetra - 2009. június 21.: Hiszek amit akarok, de ez kamu hogy nem akarsz meggyőzni. Nemmellesleg én levezettem, te meg kijelentesz. Van különbség. Próbáld meg megindokolni.

#29 - xezs - 2009. június 21.: Nem tudom mit értesz levezetés alatt, amikor rögtön a legelején megbeszéltük, hogy a gyorsulás független a tömegtől, erre később önmagadnak is ellentmondva, mégiscsak beleveszed a képbe a tömeget. Tényleg nem akarlak meggyőzni, részemről kiszálltam a témából.

#30 - xezs - 2009. június 21.: Még ennyit segítek, aztán tényleg vége:

http://en.wikipedia.org/wiki/Gravitational_acceleration

"In the absence of any other forces, any object will accelerate in a gravitational field at the same rate, regardless of the mass of the object. On the surface of the Earth, all objects fall with an acceleration of somewhere between 9.78 and 9.82 m/s² "

#31 - tetra - 2009. június 21.: Látom az angol nem erősséged ^^

"In the absence of any other forces"

#32 - xezs - 2009. június 22.: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szabades%C3%A9s

" A gravitációs gyorsulás értéke a Föld egy adott helyén minden testre állandó."

többet tényleg nem tudok érted tenni

#33 - tetra - 2009. június 22.: Ugyanonnan idéznék ismét, de látom a magyar sem megy...

"Szabadesés: Testek esése légüres térben."
"Ha azonban az esést nagymértékben befolyásolja egy mozgást akadályozó vagy elősegítő erő, akkor az elejtett test mozgása nem tekinthető szabadesésnek."

#34 - Walter - 2010. január 3.: xezs látom mindenáron le akarod maga égetni.

tetra azt mondta, hogy szabadesés esetében állandó a gyorsulás, te pedig azt próbálod bemagyarázni, hogy légellenállásnál is. Ergó azt mondod, hogy ugyanolyan gyorsan esik le a vasgolyó meg a tollpihe. grat.

Ha nincs szabadesés akkor F=ma ->a=F/m tehát a gyorsulás az erők eredőjétől és a tömegtől is függ. Ezt próbálta tetra megmagyarázni, de amíg nem vagy hajlandó értelmezni amit leírunk vajmi keveset tehetünk. Mivel a légellenállás a test alakjától függő erő az az F-ből vonódik le, tehát a gyorsulásmódosító hatását ha meg akarod kapni még le kell osztani m-mel, tehát a tömeggel. Ezért van igazunk nekünk és ezért beszélsz hülyeséget te. Majd ha így levezetted nekünk az ellenkezőjét és nem találunk benne hibát akkor beszélhetünk róla tovább. Addig is gondolkozz.

#35 - csorfab - 2010. február 1.: xezs, te vagy a hülye, akkor is, ha erőlködsz, és nagyképűsködsz

#36 - kzk - 2010. február 1.: Most van egy faszi, aki 120000 labrol akar ugrani, hogy atlepje a hangsebesseget.
//Bele fog suketulni a hangrobbanasba, muhaha ;-)

Elkepzelem, hogy nem nyilik ki az ernyoje es latja, hogy epp a tomegbe fog csapodni, de hiaba ordibal, eloszor tarol es csak aztan halljak meg. :-D

#37 - tetra - 2010. február 1.: #36 lol :D

#38 - Ferlin - 2010. március 31.: amúgy a légellenállásra egy jó érzékletes példa: vasgolyó és pingpong labda. Azonos átmérő, azonos alak. A vasat feldobva hiába várnánk, hogy a szél elfújja, ellenben a pinponglabdát simán magával viszi. A "légellenállás" azonos (alakból és a közeghez képest mért sebességből egyértelműen számítható) ez hajtja mindkettőt, csak a nagyobb tömegű testre a kicsi erő kevésbbé hat.

Quote - #11015

Hozzászólások