2011. június 12.
#20596 + (384/85,82%) − [X]

Bamba: apukámmal skypeolni élmény
Bamba: írja egy lapra a cuccokat és mutatja kamerába

megosztás: facebook, twitter
Nézd meg a legjobb quote-jaink listáját is!

Hozzászólások

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezned.
név:

url:

hozzászólás:


#1 - Shag_Beckur - 2011. június 12.
Nem hülye az öreg. Nincs history, lehallgatni meg csak akkor tudják a központban, ha közvetlen nézik a kamera képet.
#2 - cortex - 2011. június 12.
Ez tuti a Klapka
#3 - roberto67 - 2011. június 12.
#2

+!
:D:D:D
#4 - xezs - 2011. június 12.
Hát nálunk is elég nehéz megoldani, hogy elküldjek egy linket vagy akármit a családnak írásban, skype-on keresztül. Egyszerűen nem veszik észre, hogy alul villog a chat ablak miközben élőszóban beszélünk.
#5 - mzzr - 2011. június 12.
az a legkeményebb, amikor egy komplett vacsorát összedobok azalatt, amíg megírják a mondókájukat.
#6 - Dio - 2011. június 12.
#1 Azt mondták büntetőeljáráson, amikor a titkos adatszerzésről volt szó, hogy a skype-ot ELVILEG még nem tudják lehallgatni.
#7 - linencloth - 2011. június 13.
#1 Hmm, micsoda ötlet!

#2 Tipikusan jó példa a szimbiózisra, amikor egy gyenge quote kap egy ilyen jó hozzászólást. A quote magában hulladék, a hozzászólásnak meg csak a quote társaságában van értelme. :P

#4 Ha nem megy élőszóval, akkor ajánlom a Halotti beszédet.

#5 Ez valahogy az SMS-re emlékeztet.

#6 Ez így is van. A másik féltől érkező kommunikáció annyira titkosított, hogy a gép egy olyan speciális formátumban játssza le, amit csak az agy tud dekódolni.
#8 - bigmac - 2011. június 13.
A telefont is aggyal hallgatják le.
#9 - kzk - 2011. június 13.
#6 lol
#10 - BigBumm - 2011. június 13.
#7 a #3-ast kihagytad :)
#11 - kzk - 2011. június 13.
#11 Számozást elrontani qdb-n ősi dakota szokás.
#12 - xezs - 2011. június 13.
#8 Egyébként már csináltak olyan önjáró szerkezeteket, amiket egéragy vezérel. Kibaszott bizarr, de érdekes :)

#11 Az Dio kiváltsága.
#13 - bigmac - 2011. június 14.
Linket. :) Az inverzt megtalaltam:

http://news.bbc.co.uk/2/hi/6600965.stm
#14 - tetra - 2011. június 14.
#13 Egy egéragy egy önjáró szerkezet által vezérelve?
(humor. megnéztem a linket)

#12 Az AGYkutatás rohadtul fejlett stádiumban van, csomó előadás van róla, legutóbb a Csodák Palotájában voltam egy ilyenen, de korábban volt a Mindentudás Egyetemén is, meg még isten tudja hány helyen. Ami misztérium, az a kognitív része a dolognak, a tudatkutatás. Egy fél évet hallgattam róla ilyen tölteléktárgyat, de nem kerültem közelebb a megértéshez, csak a jelenség agyfasz jellegét sikerült átadni. Kb viszhangozta a korábbi gondolataimat.
#15 - xezs - 2011. június 14.
#13 Régen valami ismeretterjesztű műsorban láttam (mielőtt valaki lehurrogna, nem egész nap ilyeneket bújok) de itt van 2 link hirtelen:

http://www.liveleak.com/view?i=2ab_1249439883

http://www.youtube.com/watch?v=1-0eZytv6Qk

#14 Hááát, mihez képest fejlett? Jézus korához képest biztosan. De még mindig kb. lófaszt sem tudunk a működéséről. Majd akkor mondom azt, hogy fejlettek vagyunk, ha egy ember (vagy állat) agyát úgy lehet programozni, mint egy közönséges EPROM-ot.
#16 - tetra - 2011. június 14.
#15
1. Miért lenne ciki ilyeneket bújni? Hasznosabb mint arckönyvön lájkolgatni.
2. Nézd. EEG-vel már most is iszonyat sok mindent ki lehet bányászni egy ember agyából, persze előtte be kell kalibrálni. De ez az egyén akaratától abszolút függetlenül működik.
Ez az egyik. A másik, hogy rengeteg folyamatot meg tudnak magyarázni már, gyakorlatilag az ingerületátadás megoldott probléma. Az is, hogy honnan és hova mennek, miért és mikor (nagyrészt). Az egész feletti absztrakt szerkezet az, ami nem teljesen világos még, de határozottan fejlettnek érzem. Persze mindig van fejlettebb, de arcod leszakad, amikor megtudod miket tudnak már.
#17 - xezs - 2011. június 14.
Jó, nekem alapvető betegségem, hogy sosem az érdekel, mi van ma, hanem hogy mi lesz 50-100-200 év múlva. Én lennék a legelső, aki lefagyasztatja magát, hogy 200 év múlva újra szétnézhessen a világban :)
#18 - brrr - 2011. június 15.
#15 Sajnos az agy mint olyan nem alkalmas struktúra a programozásra. Vagyis nagyon nem úgy, ahogy pl egy EPROMot programozol. A neurális hálók olyan struktúrák, amiket "tanítani" lehet (vagyis adott inputra mond valamit, ami vagy jó vagy nem. Visszajelzés alapján kalibrálgatja magát, amíg mindig jó választ nem ad), programozni nem. Viszont az agy tanítása elég jól halad, némely egyetemista képes egy 500 oldalas könyvet 24 óra alatt kettes szintre megtanulni :)

Másik dolog, hogy az ember agya attól annyira brutál, hogy átesett vagy 20-30 év intenzít tanításon, amikor lényegében napi 10-16 órában folyamatosan ingergazdag környezetben van, és a maradék időben a tudását rendszerezi újra. Ha egy gépagy hasonló mennyiségű inputot kapna, akkor lenne esélye felvenni a versenyt.
Szerinted hány programozási óra kéne ahhoz, hogy ezt a bonyolultságot akár csak karcolgatni tudd? Na, hát ezért nem fognak ember agyat programozni... Egyszerűen nem éri meg.
#19 - kzk - 2011. június 15.
#18 Lassits.
Stimulalni lehet mestersegesen, nem csak a sajat erzekszervek altal bevitt adatokat kepes feldolgozni, jo baratunk az elektromossag.
A felterkepezese jo uton halad, (nem keves) ido kerdese, hogy teljes kepet kapjunk. Nem a tudatrol, lelekrol meg egyeb elvont faszsagokrol, hanem hogy hol kot meg hol nem es mennyire.
Ezutan egy agymasolas mar szinte gyerekjatek.
A kutya sem akarja arra vesztegetni az idejet, hogy nullarol epitsen fel egy teljes embert/szemelyiseget/tudatot, de ha van egy alapod, mintad, semad, utana mar csak a megfelelo valtoztatasokat kell eszkozolnod.
Pusztito ftw.
#20 - ecch - 2011. június 15.
.. miért, holnap zh??!

___
vagy annyi idő alatt puskát gyártani belőle
#21 - Ancsi - 2011. június 15.
#14, kurvára nincs:-D Csomó mindent nem tudnak... Most azért mert tudnak valamit a felépítéséről, az nem kompenzálja azt, hogy mennyi mindent nem tudnak, mert valójában nem tudnak semmit. Pl. a nyelv kutatásának legnagyobb problémája, hogy nem tudják mi játszódik le az agyban, és miért úgy.
Szerény véleményem szerint, oké, ismerik a struktúrát, de ez nem választható el a működéstől, amit nem ismernek. Tehát nem tudnak semmit az agyról.
Pl. Tudom a kocsiban van motor, meg csavar, esetleg azt is, hogy hol. De ettől én még rohadtul nem ismerem a kocsi működését. Állíthatom, hogy jó ismeretekkel rendelkezek a kocsiról? NEM.

Amúgy még az egy dolog, hogy nehéz lemásolni az agyműködést, de emellett a mesterséges intelligencia szerintem etikai kérdéseket vet fel. Csak úgy leállíthatunk egy lényegében élő, gondolkodó szervezetet?
Ne olvassatok ennyi Asimovot!
#22 - Vertigo - 2011. június 15.
#21

Nemrégiben egy fickó (már sajnos nem emlékszem, ki volt az) élt a következő hasonlattal: képzeljük el, hogy az emberiség összes tudása egy kört képez, kívül van az ismeretlen. Minél nagyobbra dagad a kör, annál nagyobb felületen érintkezik az ismeretlennel. Tehát minél több tudásra teszünk szert, az annál több újabb és újabb kérdéseket fog felvetni.
#23 - brrr - 2011. június 15.
#19 Az emberi agy programozásának továbbra sem látom sok értelmét. Sokkal egyszerűbb megtanítani az embernek, hogy mit hogyan csináljon, mint "beleprogramozni". A legnagyobb baj a rendszerrel az, hogy nem tudod "letiltani" a tanulási lehetőségét. Vagyis folyamatosan módosíthatja a programját, amit beleírtál.

Ha meg megtalálod a módját, hogy letiltsd a tanulást, akkor a lényeget buktad el. Egy mikroprocesszoros rendszer kenterbe veri majd a programozott agyadat. (vagyis lényegében: az emberi agy teljesítménye értelmezhető-e a szabad akarat nélkül?)

Ekkor etikai kérdések még fel sem merültek.. Bár szerintem az a helyzet, hogy ha van mire felhasználni egy dolgot, akkor az, hogy nem etikus, nem szokta megállítani az emberiséget, vagy legfeljebb néhány évtizedig. Aztán teremtenek rá alapot :(
#24 - Ancsi - 2011. június 15.
#22, Járunk?
#25 - brrr - 2011. június 15.
#22 nagyon szemléletes, de érdekelne a bizonyítása is...
#26 - Ancsi - 2011. június 15.
#25, Szerintem teljesen helytálló, ha jobban belegondolsz a dolgokba. Ha egyre részletesebb ismeretekkel rendelkezel valamiről, mindig van egy még kisebb részlet, amit nem értünk. :-)
#27 - Vertigo - 2011. június 15.
(#24 Foglalt vagyok :D)

#25 Nem akarok én senkit meggyőzni, csak leírtam, amit olvastam. Keresd meg az idézetet Gúglben és írj a pasasnak :)
#28 - brrr - 2011. június 15.
#26 Igen, csak ez arra a példára is hasonlíthat, hogy Achilles és a teknős versenyt futnak:
Achilles 100 méter előnyt ad. Amíg A lefutja a 100 métert, azalatt a teknős megy valamennyit, és mindig, amíg Achilles leküzdi az előző lépésben még hiányzó távot, a teknős mindig előre halad egy picit.

Ez alapján a teknőst sosem hagyhatja le Achilles, pedig ő a leggyorsabb futó a görögök között.

Csak itt ugye triviális hogy hol a hiba...

Az, hogy eddig nem sikerült megismerni a világegyetem működését (mondjuk 4-5000 év alatt), nem jelenti azt, hogy az elkövetkező 10 000 évben sem fog sikerülni. A körös elmélet alapján biztosan nem sikerülhet...
#29 - tetra - 2011. június 15.
brr kollégának az utóbbiban igaza van, egy hasonlatot illik alátámasztani, különben eléggé üres, és az arckönyvön puffogtatott bölcseletekhez hasonlít.
Abban viszont persze nincs igaza, hogy az agyat mint zárt rendszert képzeli el. Persze, a neurális háló magától tanul, ingerek hatására, de itt arról volt szó, hogy az EEG féle passzív megfigyelés helyett aktívan írjuk át az agy dolgait. Esetleg nem is csak ingerülettel, hanem egyből kapcsolatokat írjunk át idegsejtek között. Szerintem ez elsősorban nem a tudás, hanem az eszköz hiánya miatt nem valósult még meg. Ha lenne ilyen eszköz, fénysebességgel történne az agykutatás.
#30 - xezs - 2011. június 15.
#21 Na, az olyan filmeket pl. pont utálom, ahol az emberek megsajnálják a robotot, mert "olyan emberi". Én lennék az első, aki egy villáskulccsal péppé verné a központi vezérlőegységét, aztán meg menne az olvasztóba :) Persze lehet itt moralizálni, de a gép az gép és kész.

#23 Hogy minek van értelme, és minek nincs, az sosem érdekelte a tudományt. A tudományt egy dolog érdekli: hogyan lehet megcsinálni?

Kedvenc példám egyébként a prímszámok kutatása ilyen téren: sok-sok éven át neves matematikusok kutatták a prímeket anélkül, hogy bármiféle értelme lett volna a dolognak. Még a matematikusok is elismerték egymás közt, hogy ez nem más, mint szórakozás, csemege.

Aztán jöttek a 70-es évek környékén nagyon okos emberek, akik kitalálták, hogy prímek segítségével az adott technikai szinthez képest feltörhetetlen titkosítás érhető el.

Volt értelme hát? Persze hogy volt. De ha nem is lett volna, akkor is szép dolog, hogy valakik ennyit fáradoztak egy ilyen struktúra feltérképezésén és megismerésén.
#31 - xezs - 2011. június 15.
#21 Ettől függetlenül a T-101-est kicsit mégis megsajnáltam, mikor beolvasztotta magát, de csak azért mert fasza csávó :)
#32 - xezs - 2011. június 15.
Na meg mert tudta, hogy hol a helye. Nem akart magának emberi életet. Az ilyen robotok jóarcok :)
#33 - blackmailer - 2011. június 15.
#30: Battlestar Galacticat (az uj sorozatot, nem a regit) neztel? Az kicsit behatobban foglalkozik a kerdessel, mint a tobbi film.
#34 - brrr - 2011. június 16.
#30 itt pl arra gondoltam, hogy a középkorban úgy gondolták, hogy ha megtalálják a módszert, ahogy aranyat lehet csinálni, akkor mekkora királyság lesz már! Megtalálták, lehet aranyat csinálni. De nem éri meg, szóval senki nem gyárt aranyat, mivel nagyságrendekkel drágább, mint kibányászni.

Szerintem a probléma nem abban áll, hogy az agy kapcsolatrendszerét nem tudjuk átkötözgetni. Hiszen ez csak "sebész-munka". Nem tudom, hogy csináltak-e ilyen kísérleteket, de gyanítom, hogy nem működött a végeredmény.

Ugye van az a szitu, amikor valaki levágja az ujját, aztán visszavarrják. Ilyenkor az idegsejtek "maguktól" jönnek helyre. Vagy nem. Az orvos meg széttárja a kezét, és azt mondja, hogy ennyit tudunk.

Eléggé szkeptikus vagyok abban, hogy egy működő agyat létre lehetne hozni "alkatrészekből", úgy ahogy pl egy autót össze lehet rakni. Az agy ugyanis sajnos nem bírja az "offline" állapotot, az alkatrészek pedig nem bírják, ha ki vannak emelve az egészből.

Persze mesterséges elemekből létre lehet hozni "agyat" mert ott nincsenek ilyen korlátok.
#35 - xezs - 2011. június 17.
Tudnak aranyat csinálni? Ez nekem új. Linket!
#36 - tetra - 2011. június 17.
#35 Hogyne tudnának. Tetszőleges elemből tetszőleges elemet elő tudunk állítani. Csak nehéz.
#37 - xezs - 2011. június 17.
Én azt hittem, hogy csak bizonyos anyagokból lehet bizonyos anyagokat csinálni és ezek közt nincs az arany. Meg leginkább izotópokat csinálnak, legalábbis én így tudom.
#38 - freelancer - 2011. június 17.
#37 Mindezek után érdemes visszanézni, hogy mi is volt az eredeti kvót (témája).
#39 - xezs - 2011. június 18.
#38 Tuti, hogy Bamba faterja azt írta a lapra: Csináltam aranyat. Gazdagok leszünk.
#40 - brrr - [url] - 2011. június 18.
Ebben a cikkben leírnak pár konkrét pontot, amikor ólomból vagy bizmutból sikerült aranyat csinálni.

Amúgy radioaktív izotópokat azért szoktak előállítani, mert a természetben nem fordulnak elő (túl hamar bomlanak), és emiatt nem lehet őket megvizsgálni. Aranyat még kísérleti célra sem érdemes előállítani, sokkal olcsóbb megvenni a boltban.

A dolog úgy működik, hogy fognak egy atomot, nekilőnek egy másikat, olyan erővel, hogy a két atommag találkozzon. Ekkor az egyik atommagból a másikba kerül át néhány proton és neutron, megváltoztatva az atomot. Röviden ennyi. Bármit elő lehet állítani, de nem bármiből, a célanyagnak megfelelően kell kiválasztani a forrásanyagokat.