[aero9-3] ilyen egy fos napot..
[aero9-3] borsólevest akartam főzni
[aero9-3] de úgy, hogy közben berohangáltam a géphez
[aero9-3] már most mondom, ezt senki ne tegye!
[aero9-3] aztán persze mindig megfeledkeztem a kajáról
[aero9-3] a párolódó zőccséget lisztet meg hagymát lekapta
[aero9-3] sebaj, pikánsabb tőle
[aero9-3] de aztán túl kevés vizzel öntöttem fel
[aero9-3] viszont túl sok tésztát szórtam bele
[aero9-3] kurvára megszívta magát
[aero9-3] így egy főzeléknek is sűrű masszát kaptam,
[aero9-3] ami centi vastagon leégett kormosra
[aero9-3] ja, és só full kimaradt
[aero9-3] továbbá a liszt amit találtam a szekrényben egy éve járt le..
[aero9-3] nem voltam ideges.. majd megpusztultam az éhségtől
[dalmus06] :/
[aero9-3] de hogy teljes legyen az örömöm
[aero9-3] szobatársam kicsoszog egy szál boxerban, cigi a szájából lóg, kócosan, másnaposan
[aero9-3] támaszkodik az ajtófélfának és tanulmányozza a plazmát, amit gyártottam
[aero9-3] kiveszi a szájából a cigit, 2 mp múlva visszateszi
[aero9-3] nagy gomdolkodós-bölcs slukk, majd így szól:
[aero9-3] " nő a konyhához, férfi a baszáshoz értsen. maradt kávé? "
[aero9-3] látva a kérdés kapcsán tanúsított passzivitásomat a szememben visszacsoszogott aludni